Gondolataink ereje

Hogyan befolyásolja családi hitrendszerünk mindennapi működésünket?

A bennünk élő hitek gyakran alapigazságként működnek. Ha ezek pozitívak, akkor előre lendítik az életünket, magabiztosan döntünk, erős kézzel irányítjuk mindennapjainkat. Ha azonban inkább negatív gondolataink vannak magunkkal kapcsolatban, akkor azt vesszük észre, hogy nem vagyunk hatékonyak, kerülünk minden olyan helyzetet, amiben kudarcot vallhatunk. Ez a fajta működés az életünk minden területére ráveti az árnyékát, és blokként jelenik meg bennünk.
A családi hitrendszer mélyen gyökerező, hitté szilárdult gondolatsor, amelyet gyakran csak tudatos önismereti munkával lehet felülírni. Kisgyermekként minden- a szüleinktől jövő információt elfogadunk, hisz nem alakult még ki a tudatos szűrőnk, egyéni gondolkodásunk.
Szinte szivacsként működik az agyunk, mindent megfigyelünk, leutánzunk, beépítünk a magunk kis rendszerébe. A család által igaznak vélt gondolatokat pedig nem bíráljuk felül (nem is tudnánk) így elfogadjuk, és bennünk is alapigazságként élnek tovább. Amelyet gyakran mi is tovább hagyományozunk utódainknak. Ha az alábbi mondatok közül valamelyiket a családodban többször is hallottad már, valószínű, hogy alapigazságként működnek. Te pedig nem érted, hogy miért félsz bízni, miért teremtesz olyan helyzeteket magadnak, amiben pénztelen vagy, miért kerül el (inkább te kerülöd) a szerencse, vagy miért tartasz az emberektől, miért nem működnek az emberi kapcsolataid, a munkahelyeden miért nem tudsz teljesíteni.
Az emberekben nem lehet bízni…
A pénz boldogtalanná tesz…
Soha nincs szerencsénk…
Jó dolgok mindig mással történnek…
Veszély leselkedik ránk a külvilágban…
Az emberek gonoszok…
Mindenki hazug… stb…
Szüleink belénk kódolt gondolatai, velünk kapcsolatos hite nagyban meghatározza azt, hogy később milyen irányt vesz az életünk.
Egy ismerősöm lánya nagyon korán, már 11 hónapos korában szavakat mondott ki tisztán, érthetően. Szülei mindenkinek mondogatták, hogy milyen jó nyelvi érzéke van, ami a későbbiekben átminősült „nyelvérzékké”. A szülők büszkeségéből ebben a lányban az erősödött meg, hogy neki nagyszerű nyelvérzéke van. A gondolatnak önbeteljesítő hatása van, így – bár a családjában nem beszélnek nyelveket- a lány ma egy nagyon sikeres, több nyelvű tolmács. Egy másik ismerősöm családjának felmenői átélték a háború borzalmait, és a gyerekeik generációkon keresztül azt az információt vitték tovább, hogy a világ egy veszélyes hely, ahol bántják az embert. Egyik unokájuk folyamatos pánikrohamokkal küzd már fiatal kora óta, ha utcára kell mennie, mert hite szerint a külvilágban rengeteg baj érheti, mert a világ tele van veszéllyel. A negatív hiedelmeket általában a szüleinktől kapjuk. Nem azért, mert rosszat akarnak, épp ellenkezőleg. Bizonyos dolgoktól féltenek bennünket, csak óvni akarnak. Ezek nem tudatos dolgok, valószínű, hogy ezt ők is hozták, és ez működteti őket is. De nem csupán a felénk közvetített gondolataik hatnak, hanem a velünk való viselkedésük, bizonyos események értelmezése is. Ha a szeretetüket feltételekhez kötik, elvárásokat támasztanak velünk szemben, az a negatív hitet erősíti önmagunkkal szemben, és ilyen, vagy hasonló megszilárdult gondolatokat épít ki bennünk:
Nem vagyok elég jó…., nem vagyok szerethető….., mindent elszúrok…nem vagyok elég érdekes…
Ha elakadásokat érzünk életünkben, vagy gyakran megfogalmazódó negatív tartamú kijelentések jelennek meg bennünk, érdemes feltérképezni magunkban, hogy vajon honnét jönnek ezek a gondolatok, és vajon miként hatnak életünkre. Vajon te milyen hittel, gondolatokkal akadályozod a kiteljesedésed?