Ha bántottál, és bántottak már. Ha csalódást okoztál, és csalódnod kellett. Ha árultál el, és cserbenhagytak már. Ha hagytál el, és dobtak el már. Ha érdekből szerettél, ha kihasználtak valaha. Ha utasítottál el, ha nem kellettél. Ha dobtál el magadtól, ha veszteség ért. Ha mindent elvettél, ha fosztottak ki már érzelmileg. Ha bármi történt, ami fájdalommal, emésztő bűntudattal járt. Ha olyan hatás ért, amitől már nem leszel ugyanaz az ember. Ha úgy érzed, hogy nincs lejjebb, mert nemhogy a padlóra, de egy mély gödör dohos, levegőtlen legaljára küldött az élet…
Akkor tudod csak meg igazán, mi is az a zsigerig hatoló, éjszakák csendjében gyomrot összehúzó, verítékben úszó, fullasztóan maró fájdalom. Egy olyan érzés, ami az első pillanatban mellbe, – és padlóhoz vág. Ott is hagy napokig, hetekig, ki tudja meddig… Amikor úgy telik az idő, hogy értelmét veszti a perc, meg az óra, leginkább csak visszaszámolnál, hogy meddig tart még. Hogy inkább száz vesegörcs, mint ez a lelki borzalom. Hogy átkozod a világot, mindent és mindenkit, amiért csakis a test fájdalmára találta fel a csillapítót. A könny már vájatot járt az arcodba, és fogalmad sincs arról, mit ettél utoljára, ha egyáltalán ettél.
De aztán lesz egy pont az életedben, ebben a fájdalom spirálban, ami azt mondatja veled, hogy ELÉG. Elég abból, hogy áldozat vagy, hogy a sorsod kénye-kedve szerint tapos és rángat. Elég volt az önsajnálatból, a testet-lelket megnyomorító bűntudatból. Elég volt abból, hogy nincs életed. És akkor lassan felhúzod magad a földről. Először csak a felsőtested, aztán mikor érzed, hogy megtart a karod, akkor a törzsed is emeled. Aztán magabiztosságot kapsz, és egyre erősebben, egyre nagyobb reménnyel és bizakodva felhúzod a térdeidet is. És akkor megint állsz végre. Remegő lábakkal, lefogyva, fáradtan, kialvatlanul bár, de élő, eleven emberként. Megtaposott az élet, de te túlélted a vihart. És lassan rájössz, hogy nincs az a zivatar, nincs az a katasztrófa, ami megtörhet, és elpusztíthat téged. Te sokkal erősebb ember vagy. Egy erős, klassz nő, vagy férfi, aki arra is képes, hogy a legnagyobb fájdalmain felülemelkedjen. És ha ez a tapasztalásod megszületik, akkor attól a pillanattól kezdve már semmi nem fog többé megrengetni. Légy hálás érte, hiszen egy ilyen helyzet mutat rá arra, milyen kitartó, edzett és masszív ember vagy valójában. A fájdalmaid megélése világít rá, hogy ki is vagy igazán. Köszönd meg a sorsnak a tapasztalást. Jobb emberré váltál általa.
