\u00c9lj\u00fck mindennapjainkat megszokott rutinunk alapj\u00e1n, minden megy a maga \u00fatj\u00e1n. Azt\u00e1n egyszer csak valami t\u00f6rt\u00e9nik. Olyasmi, ami kibillenti az embert viszonylagos egyens\u00faly\u00e1b\u00f3l. Valami, ami megfogalmazhatatlan \u00e9rz\u00e9seket gener\u00e1l, \u00e9s ami fizikai t\u00fcneteket produk\u00e1lhat. Van, hogy hirtelen \u00e9rkezik a furcsa rossz \u00e9rz\u00e9s, n\u00e9ha pedig sz\u00e9pen lassan k\u00faszik be az ember \u00e9let\u00e9be. El\u0151sz\u00f6r csak kellemetlen, azt\u00e1n egyre f\u00e9lelmetesebb, nyomaszt\u00f3bb, ak\u00e1r szorong\u00e1st, alv\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9geket is el\u0151id\u00e9zhet. K\u00f6zben pr\u00f3b\u00e1ljuk racion\u00e1lisan megmagyar\u00e1zni, hogy mi lehet az oka, tal\u00e1n a munka miatti stressz, tal\u00e1n az anyagi gondok, p\u00e1rkapcsolati neh\u00e9zs\u00e9gek, vagy \u00edgy egy\u00fctt minden. Egy ideig nem is foglalkozunk vele, megpr\u00f3b\u00e1ljuk elnyomni. A fizikai f\u00e1jdalommal elszaladunk az orvoshoz, de a lelki k\u00ednokkal nem foglalkozunk, b\u00edzunk abban, hogy jobb lesz, elm\u00falik majd mag\u00e1t\u00f3l, a hely\u00e9re ker\u00fclnek a dolgok. De nem fognak, ha nem n\u00e9z\u00fcnk vel\u00fck szembe, ha nem vesz\u00fcnk r\u00f3luk tudom\u00e1st.<\/p>\n
Gyakran nem is gondoljuk, de tudat alatt olyan \u00e9rz\u00e9seket, traumatikus \u00e9lm\u00e9nyek negat\u00edv \u00e9rz\u00e9seit hordozzuk, amelyek nem hozz\u00e1nk tartoznak, hanem valamelyik felmen\u0151nkh\u00f6z, akit\u0151l azokat \u201emeg\u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00fck\u201d. Egy \u0151s\u00fcnk \u00e1ltal \u00e1t\u00e9lt trauma \u00e9rzelmi lenyomatai sejtszinten \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151dhetnek valamelyik lesz\u00e1rmazottjukba, amit az \u00e9rintett \u00e9let\u00e9ben bek\u00f6vetkezett esem\u00e9nyek aktiv\u00e1lhatnak. \u00cdgy egyszer csak bekapcsol a szorong\u00e1s, a p\u00e1nik \u00e9rz\u00e9se, az \u00f6nszabot\u00e1zs, \u00e9s \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1ll el\u0151tte, mert l\u00e1tsz\u00f3lag nincs oka \u00e1t\u00e9lt \u00e9rz\u00e9seinek.<\/p>\n
A t\u00e9ma nagy tud\u00f3ja, Bert Hellinger, n\u00e9met pszichoterapeuta elm\u00e9lete szerint meg\u00f6r\u00f6k\u00f6lj\u00fck, \u00e9s \u00fajra \u00e9lj\u00fck a csal\u00e1di traum\u00e1k bizonyos aspektusait. \u00dagy v\u00e9li, hogy csal\u00e1dunk felmen\u0151ivel k\u00f6z\u00f6s csal\u00e1di tudaton osztozunk. Munk\u00e1ja sor\u00e1n megfigyelte, hogy bizonyos traumatikus csal\u00e1di esem\u00e9nyek, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy gyermek korai hal\u00e1la, \u00f6ngyilkoss\u00e1g, b\u0171nt\u00e9ny, \u00e1t\u00e9lt borzalmak olyan er\u0151s hat\u00e1ssal vannak az egy\u00e9nre, hogy \u00e9rzelmi lenyomatai gener\u00e1ci\u00f3kon \u00e1t fennmaradhatnak a csal\u00e1d rendszer\u00e9ben. Olyan m\u00e9lyen, hogy a csal\u00e1d bizonyos tagjai a m\u00faltb\u00e9li szorong\u00e1st, rossz \u00e9rz\u00e9seket megism\u00e9tlik. Legf\u0151k\u00e9ppen a csal\u00e1dhoz val\u00f3 tudattalan lojalit\u00e1suk miatt.<\/p>\n
Egy ismer\u0151s\u00f6m keresett meg azzal, hogy egy ideje indokolatlan mag\u00e1nyoss\u00e1g, szomor\u00fas\u00e1g gy\u00f6tri, \u00e1lmatlan \u00e9jszak\u00e1in pedig \u00farr\u00e1 lesz rajta egy m\u00e9ly szorong\u00e1s, \u00e9s ezt nem tudja lek\u00fczdeni. \u00a0T\u00f6bb tal\u00e1lkoz\u00e1s alkalm\u00e1val g\u00f6ngy\u00f6l\u00edtett\u00fck fel \u0151seinek sors\u00e1t, traum\u00e1it, m\u00edg r\u00e1lelt\u00fcnk az okra. Nagyapja a h\u00e1bor\u00faban hadifogs\u00e1gba esett, majd a b\u00e1ntalmaz\u00e1sai ut\u00e1n megsz\u00f6k\u00f6tt k\u00e9t t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt. H\u00f3napokon kereszt\u00fcl, h\u00f3ban, fagyban bujk\u00e1ltak, \u00e9heztek, sz\u00f3 szerint belefagyott l\u00e1buk a bakancsukba. Err\u0151l azonban nem besz\u00e9lt nagypap\u00e1ja a csal\u00e1dnak, a borzalmak el\u0151l hallgat\u00e1sba menek\u00fclt, tabu lett a t\u00f6rt\u00e9nete. Hal\u00e1la ut\u00e1n der\u00fclt ki csak, hogy az egyetlen ember, akivel \u00e9lm\u00e9nyeit megosztotta, egyik testv\u00e9re volt, aki k\u00e9s\u0151bb elmes\u00e9lte b\u00e1tyja viszontags\u00e1gait a csal\u00e1dj\u00e1nak. Az ismer\u0151s\u00f6m ugyanazokat az \u00e9rz\u00e9seket \u00e9lte meg, amit nagyapja, tudattalanul. Mihelyt felg\u00f6ngy\u00f6l\u00edtett\u00fck a sz\u00e1lakat, \u00e9s elkezdt\u00fcnk ezzel dolgozni, megk\u00f6nnyebb\u00fclts\u00e9gr\u0151l sz\u00e1molt be. Egy m\u00e1sik ismer\u0151s\u00f6m pedig rettegett att\u00f3l a gondolatt\u00f3l, hogy anya legyen, \u00e9s p\u00e1rkapcsolat\u00e1ban ez gondot okozott. N\u00e1la pedig azt der\u00edtett\u00fck ki, hogy anyai \u00e1gon minden n\u0151i felmen\u0151je vesztett el gyermeket. D\u00e9dmam\u00e1ja vet\u00e9l\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben, nagymam\u00e1ja b\u00f6lcs\u0151hal\u00e1l miatt, \u00e9desanyja pedig sz\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben. Ez pedig benne olyan m\u00e9ly \u2013 a vesztes\u00e9gt\u0151l val\u00f3 -zsigeri f\u00e9lelmet gener\u00e1lt, hogy tudatos szinten nem merte v\u00e1llalni a gyermeket. \u00c9desany\u00e1nk anyai gondoskod\u00e1sban ugyanis benne van az \u0151 \u00e9desanyj\u00e1nak, nagymam\u00e1j\u00e1nak, d\u00e9danyj\u00e1nak minden meg\u00e9lt neh\u00e9zs\u00e9ge, f\u00e1jdalma, vesztes\u00e9ge, szorong\u00e1sa, \u00e9rz\u00e9se, \u00e9lm\u00e9nye, amit tudattalanul tov\u00e1bb ad gyermekeinek.<\/p>\n
Mindaddig, am\u00edg r\u00e1 nem lel\u00fcnk az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre, \u00e9s meg nem l\u00e1tjuk az okokat, tudat alatt folyamatosan nyomasztanak benn\u00fcnket \u201emeg\u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u201d \u00e9rzelmeink. Akkor is, ha ebben nem hisz\u00fcnk. Term\u00e9szetesen nem minden nyomaszt\u00f3 \u00e9rz\u00e9s \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt, hiszen \u00e9let\u00fcnket sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 befoly\u00e1solja, meg\u00e9l\u00fcnk k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le neh\u00e9zs\u00e9geket, d\u00f6nt\u00e9seket hozunk, v\u00e1lasztunk, aminek hat\u00e1saival is szembes\u00fcl\u00fcnk. Sz\u00fcl\u0151i mint\u00e1kat, hiedelmeket kapunk, sz\u00fcleink lelki s\u00e9r\u00fcl\u00e9sei is hat\u00e1ssal vannak a vel\u00fcnk val\u00f3 kapcsolatukra. Nagyon sok minden meghat\u00e1rozza, hogy milyen lesz lelki m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnk.<\/p>\n
A meg\u00f6r\u00f6k\u00f6lt \u00e9rzelmek azonban indokolatlanok, nem l\u00e1tunk \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st jelenlegi helyzet\u00fcnk \u00e9s meg\u00e9lt \u00e9rzelmeink k\u00f6z\u00f6tt. Olyanok, mintha nem hozz\u00e1nk tartozn\u00e1nak. Ha olyan \u00e9rz\u00e9sek vannak jelen benn\u00fcnk, amelyeket nem tudunk megmagyar\u00e1zni, \u00e9rdemes egy kicsit megvizsg\u00e1lni el\u0151deink \u00e9let\u00e9t, meg\u00e9lt traum\u00e1ikat, mert lehet, hogy a v\u00e1laszok\u00e9rt a m\u00faltba kell visszany\u00falni. A csal\u00e1dfa felv\u00e1zol\u00e1sa sz\u00e1mos, addig rejtett inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1lhat, olyanokkal, amelyek magyar\u00e1zatot adhatnak saj\u00e1t \u00e9rzelmeinkre is. Ha erre r\u00e1lel\u00fcnk, lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk lesz a feldogoz\u00e1sra, \u00e9s ezzel a tov\u00e1bb\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s meg\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra is. Mert minden ilyen hurcolt \u00e9rz\u00e9st a meg\u00e9rt\u00e9ssel \u00e9s a feldolgoz\u00e1ssal tudunk feloldani.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00c9lj\u00fck mindennapjainkat megszokott rutinunk alapj\u00e1n, minden megy a maga \u00fatj\u00e1n. Azt\u00e1n egyszer csak valami t\u00f6rt\u00e9nik. Olyasmi, ami kibillenti az embert viszonylagos egyens\u00faly\u00e1b\u00f3l. Valami, ami megfogalmazhatatlan \u00e9rz\u00e9seket gener\u00e1l, \u00e9s ami fizikai t\u00fcneteket produk\u00e1lhat. Van, hogy hirtelen \u00e9rkezik a furcsa rossz \u00e9rz\u00e9s, n\u00e9ha pedig sz\u00e9pen lassan k\u00faszik be az ember \u00e9let\u00e9be. El\u0151sz\u00f6r csak kellemetlen, azt\u00e1n egyre f\u00e9lelmetesebb, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":491,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0},"categories":[5,10],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/490"}],"collection":[{"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=490"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/490\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":497,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/490\/revisions\/497"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/491"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=490"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=490"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=490"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}