Mikor hajnalban az ablakhoz ment \u00e9s felh\u00fazta a red\u0151nyt, l\u00e1tta, hogy esik az es\u0151. K\u00f6d\u00f6s, felh\u0151s, sz\u00fcrke id\u0151 volt. Morrantott egyet, majd d\u00fch\u00f6ngve, f\u00e9lhangosan k\u00e1romkodott. M\u00e1r el\u0151re ut\u00e1lta ezt a napot. J\u00f6nnek a hidegek, az \u0151sz, minden tele lesz falevelekkel. Piszkos, ronda, koszos id\u0151 \u2013 \u00edgy dohogott mag\u00e1ban.<\/p>\n
Mikor munk\u00e1ba indult, a t\u00e9gla\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 t\u00e1rsash\u00e1z kapualj\u00e1ban a lenti szomsz\u00e9dja vid\u00e1m hangon k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte:<\/p>\n
– Sz\u00e9p napot szomsz\u00e9d!<\/p>\n
Vissza se k\u00f6sz\u00f6nt, csak mogorv\u00e1n biccentett a fej\u00e9vel. Hogy ennek is mi\u00e9rt van ilyen j\u00f3 kedve kor\u00e1n reggel? Mi baja van ennek? – gondolta bossz\u00fasan.<\/p>\n
K\u00e9s\u0151bb egy kutya keresztezte \u00fatj\u00e1t, amibe er\u0151s k\u00e9sztet\u00e9st \u00e9rzett beler\u00fagni, mert ahogy elhaladt mellette, felverte nadr\u00e1gj\u00e1ra az \u00fatsz\u00e9li t\u00f3cs\u00e1b\u00f3l a vizet. K\u00e9s\u0151bb egy andalg\u00f3 p\u00e1rt ker\u00fclt ki, akik tudom\u00e1st sem vettek az es\u0151r\u0151l, boldogan \u00f6lelt\u00e9k egym\u00e1st az eserny\u0151 alatt. Na majd egy-k\u00e9t \u00e9v, \u00e9s megy az ut\u00e1lkoz\u00e1s \u2013 gondolta cinikusan.<\/p>\n
Rohannia kellett, hogy el\u00e9rje a buszt. K\u00f6zben pedig v\u00e9gig a vil\u00e1got szidta mag\u00e1ban. Az ut\u00e1lt munkahely\u00e9t, a koll\u00e9g\u00e1it, akik egyfolyt\u00e1ban besz\u00e9lgetnek, a f\u0151n\u00f6k\u00e9t, aki hamarosan n\u0151s\u00fcl, \u00e9s \u00e1lland\u00f3an a menyasszonya f\u00e9nyk\u00e9peit mutogatja. Mindig \u00fagy gondolt r\u00e1juk, mint akik az\u00e9rt sz\u00fclettek, hogy bosszants\u00e1k \u0151t.<\/p>\n
A buszra felkapaszkodva azt\u00e1n m\u00e9g d\u00fch\u00f6sebb lett a sok embert l\u00e1tva. \u00c1llnia kellett, \u00e9s undorodva n\u00e9zett v\u00e9gig a t\u00f6megen. \u201eSz\u00e9p kis nap\u201d- foglalta \u00f6ssze mag\u00e1ban. K\u00f6zben megindult a busz, \u00e9s \u0151 kapaszkodott, hogy el ne essen, de igyekezett, hogy senkihez ne \u00e9rjen hozz\u00e1.<\/p>\n
Oldalra n\u00e9zett, mert f\u00e9l szemmel \u00e9szrevette, hogy egy hat\u00e9ves k\u00f6r\u00fcli kisfi\u00fa mosolyog r\u00e1. Ett\u0151l zavarba j\u00f6tt, \u00e9s gyorsan m\u00e1sfel\u00e9 n\u00e9zett. Nem szerette a gyerekeket.<\/p>\n
A kisfi\u00fa \u00e9desanyja mellett \u00fclt, \u00e9s k\u00edv\u00e1ncsian n\u00e9zel\u0151d\u00f6tt. Majd vid\u00e1m hangon megsz\u00f3lalt.<\/p>\n
– N\u00e9zd anya, milyen sz\u00e9pen esik az es\u0151. Igaz, milyen j\u00f3, hogy esik? \u00c9n szeretem az \u0151szt, olyan sz\u00e9p!<\/p>\n
A n\u0151 r\u00e1mosolygott.<\/p>\n
– Igen, t\u00e9nyleg j\u00f3 az es\u0151. Sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1, n\u00e9lk\u00fcle nagy bajban lenn\u00e9nk.<\/p>\n
– N\u00e9zd anya, az az aranyos kutyus, ott az utc\u00e1n \u00e9pp egy t\u00f3cs\u00e1b\u00f3l iszik \u2013 mutatott kifel\u00e9 az ablakon \u00e1t.<\/p>\n
– Igen, minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny \u00e9lvezi a haszn\u00e1t \u2013 magyar\u00e1zta az anya kedvesen.<\/p>\n
A kicsi p\u00e1r percig hallgatott, majd azt mondta:<\/p>\n
– Milyen sok kedves n\u00e9ni \u00e9s b\u00e1csi sz\u00e1llt fel erre a buszra, ugye anya?<\/p>\n
– Igen kicsim, mennek a munk\u00e1ba dolgozni.<\/p>\n
– Mindenki dolgozik? \u2013 k\u00e9rdezte.<\/p>\n
– Nem hiszem, sajnos nem mindenkinek van munk\u00e1ja \u2013 v\u00e1laszolt az anya.<\/p>\n
– Ha nagy leszek, \u00e9n is megyek dolgozni. Csod\u00e1s munk\u00e1m lesz. Sok munkat\u00e1rsam lesz majd, \u00e9s mindenkit szeretni fogok- mondta lelkesen.<\/p>\n
A f\u00e9rfin k\u00f6zben -hallgatva a kisfi\u00fat-, valami furcsa \u00e9rz\u00e9s lett \u00farr\u00e1. Sz\u00e9gyennel vegyes zavarodotts\u00e1got kezdett \u00e9rezni. De a kisfi\u00fa folytatta.<\/p>\n
– N\u00e9zd anya, ott el\u0151l az a fi\u00fa \u00e9s a l\u00e1ny puszilkodnak.<\/p>\n
Az anya mosolyogva b\u00f3lintott.<\/p>\n
– Igen, mert szeretik egym\u00e1st.<\/p>\n
A kisfi\u00fa n\u00e9zte a fiatal p\u00e1rt egy darabig, majd azt mondta:<\/p>\n
– Nekem is lesz majd szerelmesem, \u00e9s elveszem feles\u00e9g\u00fcl.<\/p>\n
Az anya mosolyogva simogatta meg a kis sz\u0151ke f\u00fcrt\u00f6s fej\u00e9t.<\/p>\n
Egy darabig hallgatott, majd a mellette \u00e1ll\u00f3 f\u00e9rfire n\u00e9zve azt k\u00e9rdezte:<\/p>\n
– B\u00e1csi, te is dolgozni m\u00e9sz?<\/p>\n
A f\u00e9rfi szigor\u00faan, alig l\u00e1that\u00f3an b\u00f3lintott.<\/p>\n
– Milyen j\u00f3, hogy van munkahelyed \u2013 mosolygott r\u00e1. A f\u00e9rfi pedig m\u00e9g ink\u00e1bb zavarba j\u00f6tt.<\/p>\n
K\u00f6zben a busz egy meg\u00e1ll\u00f3hoz \u00e9rt, \u00e9s az anya fel\u00e1llt. A t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t a karj\u00e1ra vette, majd lehajolva kisfi\u00e1hoz az \u00f6l\u00e9be emelte \u0151t, \u00e9s a t\u00f6megen kereszt\u00fcl neh\u00e9zkesen v\u00e9gigcipelte. A f\u00e9rfi tekintete k\u00f6vette \u0151ket.<\/p>\n
Majd lesz\u00e1lltak, mik\u00f6zben a n\u0151 v\u00e9gig a karj\u00e1ban tartotta a gyereket. A buszvezet\u0151 is lesz\u00e1llt vel\u00fck, \u00e9s az oldals\u00f3 csomagtart\u00f3t felnyitva valamit el\u0151vett. Ekkor l\u00e1tta meg a f\u00e9rfi, hogy egy kerekessz\u00e9ket rakott a j\u00e1rd\u00e1ra, amit kinyitott, \u00e9s amibe a n\u0151 bele\u00fcltette a kisfi\u00e1t. Lassan elindultak, \u00e9s a j\u00e1rm\u0171 is. A kisfi\u00fa m\u00e9g feln\u00e9zett a buszra, szem\u00e9vel a f\u00e9rfit kutatva. Mikor megl\u00e1tta, meleg mosollyal n\u00e9zett r\u00e1, \u00e9s lelkesen integetett neki, ahogy a busz t\u00e1volodott\u2026<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Mikor hajnalban az ablakhoz ment \u00e9s felh\u00fazta a red\u0151nyt, l\u00e1tta, hogy esik az es\u0151. K\u00f6d\u00f6s, felh\u0151s, sz\u00fcrke id\u0151 volt. Morrantott egyet, majd d\u00fch\u00f6ngve, f\u00e9lhangosan k\u00e1romkodott. M\u00e1r el\u0151re ut\u00e1lta ezt a napot. J\u00f6nnek a hidegek, az \u0151sz, minden tele lesz falevelekkel. Piszkos, ronda, koszos id\u0151 \u2013 \u00edgy dohogott mag\u00e1ban. Mikor munk\u00e1ba indult, a t\u00e9gla\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 t\u00e1rsash\u00e1z kapualj\u00e1ban […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1040,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0},"categories":[19,10],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1039"}],"collection":[{"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1039"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1039\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1043,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1039\/revisions\/1043"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1040"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1039"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1039"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/mellettedvagyok.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1039"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}