Bennünket embereket jellemzően az érzelmeink működtetnek. Minden egyes eseményt, történést az érzelmeinken keresztül közelítünk meg, és azok alapján értékeljük őket pozitívnak vagy negatívnak. Ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt elterveztük, vagy ahogy arra számítottunk, akkor jöhet az önmarcangolás, bűntudat érzése, az önvádaskodás, és elkezdjük magunkat benne pörgetni ezekben az érzésekben. Elkezdünk azon agyalni, hogy miként kellett volna másként csinálni, mit kellett volna mondani, vagy tenni. Az agyunk extrém működésbe kezd, nem engedi el ezeket a gondolatokat. Ilyenkor nehéz uralkodni felette, hiszen csak a problémán akar rágódni. Ez egy öngerjesztő folyamat, amikor túlagyalunk valamit, következményeként egyre növekszik a szorongás bennünk.
A túlagyalás azt jelenti, hogy egy helyzetet, múlt, vagy jövőbeli, előre elképzelt történést ezer gondolati szálon újra és újra lejátszik valaki fejben, és ehhez általában erős stressz állapot, ezen kívül negatív érzelmek, mint bűntudat, harag, elutasítás, vagy undor is kapcsolódik. Ez kitöltheti az egész napját az érintettnek, vagy az éjszakáját is, nem tud pihenni, másra fókuszálni, és ezért ez nagyon kimerítő állapot lehet. Mintha a gondolatok önálló életet élnének, nagyon nehéz kontroll alatt tartani őket.
Ha valaki nem tudja elengedni ezeket a régi érzéseket, azok megakadályozzák a spontaneitást, a jelenben való létezést és a másokhoz való őszinte kapcsolódást. A múltban ragadt önmarcangoló attól félhet, hogy esetleg újra megtörténhet vele a régi fájdalmas helyzet, és az borzalmas lenne. Ezért arra vonatkozóan is elméleteket gyárt, hogy miként tudta volna elkerülni a bajt, hogyan kellett volna másként döntenie, és ebben tartja magát folyamatosan.
Gyakran félünk előre a jövőbeni eseményektől is, és gondolatainkban általában sokkal félelmetesebbnek látjuk lelki szemeink előtt azt, hogy mi vár ránk, mint ahogy az végül is megtörténik. Már előre aggódunk, elméleteket gyártunk, forgatókönyveket készítünk, amelyek mindig baljósak. Az agyunk különböző képeket villant fel, mintegy lehetséges kimeneteleket egy problémához kapcsolódóan, és ezek általában rémisztőek. Próbáljuk kitalálni, hogy miként lehetne ezeket kikerülni.
Ha ezzel küzd valaki, nem látja a fától az erdőt, kizárólag a problémában pörgeti magát, és nem a megoldásra, hanem magára a nehéz helyzetre fókuszál.
Azokra a nőkre ez sokkal inkább jellemző, akikben az önbüntető programok futnak. Akik nem hisznek abban, hogy jár nekik a jó, mert tudat alatt érdemtelennek érzik arra magukat. Félnek is a fájdalmas történésektől, de szinte követelik is maguknak azokat.
De mindenkinek vannak kihívásokkal teli időszakai, és ezek felerősítheti azt, hogy az agyunk hiperaktív állapotba kapcsol, és elkezdi futtatni a programjait. Nagy fokú tudatosság kell ahhoz, hogy uralkodni tudjunk gondolatainkon, és érzéseinken ilyenkor.
Ha te is könnyen belecsúszol az agyalásba, és rajta kapod magad, hogy csak a problémáidon rágódsz egy ideje, és nem tudsz a hatásuk alól kikerülni, akkor érdemes egy kicsit tudatosan, mintegy kívülről ránézni a helyzetedre, és racionálisan végig gondolni. Az agyunk néha becsap bennünket, előfordul hogy valamit sokkal nagyobb problémaként ábrázol, mint amekkora az valójában. Nézz rá az aktuális nehézségedre, és próbáld megtalálni magadban a hozzá kapcsolt félelmeid okát. Másrészt pedig keress benne lehetséges pozitívumot is, hiszen minden helyzet, kihívás rejt magában jót, vagy lehetőséget is. Láss rá arra, hogy aggodalmaid mennyiben tükrözik a valóságot, vagy mennyire irreálisak.
Helyezd a fókuszodat másra, ami kezdetben nagyon nehéz lehet, de tudd, hogy az agyad által meghatározott gondolataidat te határozod meg, nem pedig fordítva. Gondolataink meghatározzák életünk minőségét, és ha csupa negatív elméletet pörget az agyunk, akkor azokat a helyzeteket vonzzunk majd be.
Amivel segíthetsz magadon ebben a helyzetben, az a rendszeres meditáció, a lazítás, kikapcsolódás, a természetben történő aktív sport, vagy jóga gyakorlatok. Találj magadnak olyan tevékenységet, ami kiszakít az agyalásból. Hozz egy döntést, hogy nem hagyod magad az elméd által terrorizálni. Ne hagyd, hogy az elméd uralkodjon rajtad! Tudd, hogy erős vagy, és te határozod meg gondolataid tartalmát.
